Versenyek, 2015
Az év egész jól indult: névnapomon többen is felköszöntöttek, ami igen jól esett (köztük Sz. K. is, akivel így újra beszélünk). Kaptam egy kis pénzt is a vezetésre. Természetesen pár nappal később F. L. születésnapját a tavalyi eset után "elfelejtettem".
A héten kiderült, hogy fizika és kémia mellett matekból is bejutottam az OKTV második fordulójába, és hír érkezett egy külföldi matekversenyről is (versenykiírás).
Az év első pár napjában előbb Sz. A. elmondta, hogy ráírt P. O. (excsajok ha találkoznak...) és elmondta azt, hogy én szerinte mennyire kihasználtam és soha sem szerettem. Emiatt kérdőre vontam P. O.-t, aki beszélt össze-vissza, nem nagyon tudott mivel védekezni. Végül megegyeztünk, hogy mindketten elfelejtjük a másik szemétkedéseit és új lappal indítunk. Ezután kétszer rám is írt, viszonylag jót beszélgettünk (már amennyire egy excsajjal lehet), de amikor én írtam rá, akkor nagyon flegma volt, így aztán lehet, hogy hagyom az egészet a francba.
Úgy tűnik, hogy S. R. bízott bennem annyira, hogy nem feltételezte, hogy beköpöm a tanárnak, így ő is tartotta a száját arról, hogy gyakorlatilag lediktáltam az egész dolgozatát.
A héten anyummal nagyon összebalhéztunk. Tesóm folyamatos szemétkedésének részeként amikor nulladik órára keltem, ő megvárva, hogy kijöjjek a szobámból, bevágott elém a mosdóba menet. Ez engem nem gátolt meg abban, hogy utánamenjek. A fürdőszobában szóváltás, majd veszekedés, ordibálás alakult ki, amire anyum is feljött, és anélkül, hogy tudta volna, mi a helyzet, egyből tesómat kezdte el védeni, aki még adta is alá a lovat, mindenféléket hazudozott. Én erre úgy beidegesedtem, hogy elkezdtem tépni a haját. Ezek után folytatódott a veszekedés, anyum tovább ordibált, és elkezdte ecsetelni, hogy ő mit vár el tőlem. Én erre visszamondtam neki, hogy "Leszarom, baszd meg!" Ezek után elkezdett össze-vissza beszélni (pl: "Na ide figyelj! Vagy leszarod, vagy elköltözöl!" Erre az volt a válaszom, hogy leszarom.), majd azt mondta, hogy ha én "gyűlölködök tesómmal szemben, akkor költözzek apumhoz". Erre persze nekem is megvolt a válaszom: amellett, hogy nem ellenkeztem az ötlettel, odavetettem, hogy mennyire működik nála a kettős mérce bíró létére. Az eset után napokig csak pár szót beszéltünk, de meglepetésemre csinált nekem szendvicset az iskolába. A hétvégét apumnál töltöttem.
Közben találkoztunk P. A.-val is, akivel ismét jót beszélgettünk.
Az iskolában Sz. A.-val egyáltalán nem beszéltünk.
Sűrűsödtek a szakkörök, ahogy közelednek a versenyek: mostanra szinte minden nap átlagosan 5-ig az iskolában vagyok, sőt nem is kell minden órára bejárnom, helyette versenyfeladatokat oldhatok. Közben sajnos az egyik osztálytársam, K. D. nagyon jön fel rám már matekból is, többször is előfordult, hogy órán ő oldotta meg leghamarabb a feladott példát, és én - ugyan általában csak néhány másodperccel lemaradva - mindössze második lettem. Emellett azonos pontszámmal jutottunk a matematika OKTV második fordulójába (fizikából 2 ponttal jobbat írt nálam), ami aggodalomra ad okot, tekintve, hogy utoljára 3 éve fordult elő, hogy bármely matekversenyen nem írtam nála jobbat (ha elindult). Tavaly fizikából ez ugyanígy, azonos pontszámmal kezdődött. Úgy tűnik, hogy nála egy hasonló folyamat megy végbe, mint ami nálam 7-8. osztályban ment végbe (ugrásszerű fejlődés). Ez nyilván rajta múlik, és nem rajtam, ugyanakkor arra vigyáznom kell, hogy ne járjak úgy, mint a versenyzők többsége: miután elértek valamilyen komolyabb eredményt, apránként ellustultak, és néhány év alatt teljesen visszaestek. Ez a folyamat valamiért az én megyémben az én évfolyamomra kimondottan jellemző: ezt legjobban a Zrínyi Ilona Matematikaverseny eredményei mutatják meg, hiszen azok 10 évet ölelnek fel: az eddig lezajlott 8 évben 7 különböző tanuló nyerte a megyei versenyt (én vagyok az egyetlen, aki kétszer nyert), és a 4-5 évvel ezelőtti nyerteseket tavaly már a díjátadóra sem hívták be. Én ezt a hanyatlást mindenképpen el akarom kerülni. Szerencsére K. D. a matekkal viszonylag keveset foglalkozik, bár ő is faktos, de a fizikának szenteli minden idejét.
Az egyik hétvégén színházba is elmentem néhány osztálytársammal, akikkel az Opera Ultimát néztük meg.
Lezajlott a matematika OKTV. Beszéltünk K. D.-val a verseny után, és úgy tűnik, hogy kijött a köztünk lévő tudásszintbeli különbség, és jobbat írtam nála (én külön felkészítő szakkörökre, táborokba járok, ahol magas szintű anyagot veszünk. Ennek haszna nyilván csak a nehezebb feladatoknál mutatkozik meg. Amiket ő meg tud oldani, azt rendszerint én is, amit én sem, azt rendszerint ő sem. És vannak feladatok a két szint között, amiket én megoldok, ő nem).
Egyik nap, amikor versenyre készültünk, a kémiatanárom megkérdezte, hogy segítettem-e annak a csajnak (S. R.), aki a kémiaszertárban úgy írta a dolgozatát, hogy csak én "felügyeltem". Még annak ellenére is, hogy a segítségem után egyből kikosarazott, szemétségnek éreztem volna elmondani, hogy szinte az összes példát én oldottam meg helyette, így azt mondtam, hogy mindent magától oldott meg, szükség se lett volna a segítségemre. Ettől még nekem jobb nem lesz, mert mint tudjuk, gyakran az kap meg mindent, aki nem érdemel meg semmit. A környezetemben a lányok legnagyobb többsége a legbunkóbb, legszemetebb pasikkal jönnek össze, aztán sírnak más normális pasiknak vagy nekem, hogy mi lett velük. De persze utána se kezdenének normális emberrel. Tisztelet a kivételnek.
Egyik este felmentem nosztalgiázni az általános iskolám honlapjára. Örömmel tapasztaltam, hogy 5 éves kínlódás után elindult az iskolaújság (4 éve írtam bele egy rovatot, amikor tervbe volt véve az újság). Sajnos viszont összességében romlik ott a színvonal, nem tett jót az igazgatóváltás sem az iskolának (az előző jól bevált igazgató helyett a volt Fideszes alpolgármestert ültették az igazgatói székbe), több tanár is elment az iskolából. Az új igazgató konzervatív lenne, az iskolaújság első interjújában legalábbis ezt hangoztatva kijelentette, hogy ápolni kell a hagyományokat és jó kapcsolatot kell fenntartani a régi példaképekkel. Ezzel szemben az iskola honlapján már nem szereplek az iskola kitüntetettjei között, pedig ballagásomkor megkaptam az iskola névadójáról elnevezett díjat a versenyeredményeimért, amikhez hasonlót azokon a versenyeken abból az iskolából még senki sem ért el azóta sem és azelőtt nem (más tárgyakból, más versenyeken vagy sportból értek el onnan előkelőbb helyezést is, mint én. Viszont egy kiemelkedő sporteredmény nem az iskola, hanem a sportegyesület érdeme is, míg az én eredményeimet az iskola színében értem el.) Méltatlannak érzem, hogy 3 év után töröltek a díjazottak listájából, és ennek az okát sem tudom. Az viszont feltűnt, hogy legutóbb nem fogadtak olyan lelkesedéssel a volt tanáraim, mint előtte bármikor, ha látogatóba mentem. Lehet, hogy az alsó tagozatos napközis tanárom hatása, aki valamiért régóta utál, de az is lehet, hogy az igazgatónál estem ki a pixisből, ha esetleg megtudta, hogy voltam tüntetni az internetadó (és így a kormány) ellen. Persze bármi elképzelhető.
Végül beszéltem az egyik volt tanárommal erről az esetről, és azóta ki lett javítva a honlapon ez a tartalom.
A versenyek többnyire viszonylag jól sikerültek, a matek OKTV-n négyből 3 feladatot megoldottam, a kémián majdnem mindet megcsináltam, a fizika viszont ennyira nem lett jó. A kedvenc matekversenyemen érdekes eset történt: szerintem az egyik feladat hibás volt, annak nincsen megoldása, és ezzel a tanárom is egyetért, így reklamálni fogunk. Egy másik matekversenyen összesített 3. lettem.
Közben elhatároztuk M. E.-rel, hogy végre találkozni fogunk. Már nagyon rég óta beszélgetünk Facebookon, de valahogy a találkozó soha nem jött össze. Viszont ez megint megismétlődött egyszer: M. E. rosszul emlékezett a megbeszélt napra (utólag Facebookon visszaolvastam, és én emlékeztem jól).
Van egy kilencedikes lány, akivel egyre többet dumálunk, és együtt járunk az Erdős Iskolába is. Úgy érzem, hogy ebből AKÁR még több is lehet, ha végre kettesben lennénk, elhívnám valahova találkozni (ha nem leszünk kettesben az elkövetkező 1 hétben, akkor elhívom úgy is, ha közönség van, vagy pedig Facebookon).
EZ A WEBOLDAL MEGTELT, A BLOG A www.csb2.ewk.hu weboldalon folytatódik a következő cikkel: http://csb2.ewk.hu/kudarc-es-eredmenyesseg--v--e--es-a-versenyek/