A bécsi út következményei B. D.-val és K. E.-rel
A vasárnap történtek miatt elég rosszul érzem magamat. Tudom, hogy nem megcsalás, hiszen nem járunk, viszont azt is tudom, hogy barátságnál azért több alakult ki szombaton B. D.-val. Jó lenne találkozni, hogy meg tudjuk beszélni, amit szükséges (a vasárnapit nem szándékozom elmondani). Viszont B. D.-t azóta sem láttam Facebookon, telefonszáma nincs meg, így K. E.-rel fogom megbeszélni, ha sikerül (eddig mindig akkor lépett le, mikor elkezdtem volna).
B. B. elismerte, hogy össze akart jönni egy távoli unokatesójával, viszont szerinte ez nem B. D., hanem egy korban hozzáillőbb volt. B. D. barátnője, K. E. szerint B. D. néha túloz, lehetséges, hogy csak B. B.-től hallotta a történetet, és beleírta magát.
Szerdán beszéltünk B. D.-val. Nem mondtam el neki a vasárnap történteket, viszont megbeszéltük, hogy a szünetben találkoznunk kéne hármasban K. E.-rel. Viszont másnap kiderült, hogy K. E. valószínűleg végig a nagyszüleinél lesz, ígycsak ketten fogunk találkozni. Közben B. B.-nak elmondtam, hogy P. O. le akart smárolni (azt nem, hogy meg is tette ezt).
Kedden az informatikus segített gyorsítani a gépemen (telefonon elmondta, mit csináljak).
Szerdán átadtuk a karácsonyi ajándékokat az osztályban. Én adtam a legnagyobb csomagot. Úgy tűnt, hogy C. N. örült.
Kiderült, hogy sajnálatos módon B. D. és K. E. azon veszekednek, és féltékenykednek, hogy B. D. K. E. helyett velem törődött a buszon vissza felé, miközben előző nap még azon féltékenykedett, hogy K. E. fog velem törődni helyette, és az odaúton választásra is szólította fel K. E.-t közte és köztem. A bécsi úton és az azelőtti illetve azutáni napokban történtek miatt K. E. nem akar hármasban találkozni, viszont azt sem akarja, hogy nélküle találkozzunk B. D.-val. Mindketten nekem panaszkodnak, hogy a másik lenézi, cikizi őt, esetleg hazudik neki. Megértem K. E.-t is, hogy rosszul esett neki, hogy a barátnője a visszaúton szinte csak velem törődött (bár őt se zavartuk el, ő nem akart kártyázni), ezért elnézést is kértem tőle. Viszont azt tűrhetetlennek tartom, hogy ő akarja megszabni, hogy B. D. és én találkozhatunk-e. Azt még megérteném, ha nem akarná, hogy őt kihagyjuk a találkozóból, viszont, az, hogy se vele, se nélküle nem akarja, az már túlzás. Tegnap B. D. ennek hatására mondta is, hogy inkább ne találkozzunk, amit én el is fogadtam, viszont a variálásán (K. E. előző nap se akarta, akkor mi változott?) és a kavarásukon elkezdtünk veszekedni, viszont aztán kibékültünk többé-kevésbé. Elhatározta ő is, hogy beszélni fog K. E.-rel. Én nem szeretném, ha rajtam veszekednének, hiszen én mindkettőjüket kedvelem (szerintem ez fordítva is elmondható). K. E.-nek rosszul esett az is, hogy szerinte B. D. felvágott nála a visszaúton történtekkel. Viszont - ha rajtam múlik - fogok találkozni mindkettőjükkel, akár a másik nélkül is, ha az valamilyen okból nem tud jönni (én fogom hívni). Remélem, hogy rendeződik minden kettőjük közt, illetve köztük és köztem is.
K. E.-rel ma meg is beszéltük a dolgokat. Elmondta, hogy neki sokat jelent a barátságom, és nagyon rosszul esett neki, hogy a visszaúton többet törődtem B. D.-val, mint vele. Emiatt elnézést kértem, és ő is elnézést kért azért, mert bele akart szólni olyanba, ami nem az ő dolga. Megígértem, hogy a későbbiekben nem fog hasonló előfordulni, és azt is, hogy ugyanolyan jó barátok maradunk, mint azelőtt voltunk, mielőtt megismerkedtem B. D.-val. A találkozó pedig valószínűleg úgy lesz, hogy külön kettesben találkozok vele is, és B. D.-val is a féltékenykedések és a megbántódások elkerülése végett. Örülök, hogy ilyen őszintén meg tudtuk beszélni, mert csakis ez vezethetett eredményre.
Pénteken tettem egy kísérletet P. O. letiltására, viszont sajnos nem sikerült a tervem. Ugyanis, ha ok nélkül tiltom le (felhozhatnék régebbi dolgokat, de az se jó), akkor hallgathatom többektől is, hogy milyen dolog ez, ezért próbáltam találni valamilyen okot. Eszembejutott, hogy P. O. 2-3 hete azt mondta, hogy K. D. készül ellenem valamire. Ő erre már nem emlékezett, de én emlékeztettem erre, és el is mondta, hogy K. D. Facebookon mondta ezt neki, mire én kértem, hogy mentse le a képernyőt és küldje át nekem, de ezt nem tudta (vagy nem akarta) megcsinálni, ezért megkérdeztem K. D.-t, hiszen biztos voltam benne, hogy letagadja, még ha igaz is. Viszont sajnos beismerte, így P. O. ebben igazat mondott, nem tudtam letiltani, sőt hallgathattam újra, hogy ez is bizonyítja, hogy megváltozott. Tisztességtelennek tartom B. D.-val szemben, ha barátkozok az excsajommal, még akkor is, ha a korkülönbség miatt szinte biztos, hogy nem fogunk összejönni.
A mai napon újabb kísérletet tettem P. O. letiltására, ma a K. B.-val való barátkozásával próbálkoztam. Azt, mondta, nem barátnők, de K. B. lájkolta több bejegyzését is (mondjuk ez eléggé hidegen hagy, de kell egy ürügy a tiltáshoz). Azt mondta, hogy szoktak beszélni, mikor osztálytársához odajön K. B. Ezután viszont azt mondta, hogy az osztályából mindenki utálja K. B.-t. Itt szerencsére ellentmondásba keveredett. Ezután mondta, hogy mégis van kivétel, két fiú, de a lányok mind utálják. Ezután felhoztam újra a barátnőjét - újabb ellentmondás. Ekkor már őt is kivételként kezdte emlegetni. Viszont én az ellentmondásait meglovagolva kijelentettem, hogy ez hazugság, amiért azt mondtam még régebben, hogy egyből le fogom tiltani. Hogy lássa jólelkűségemet (ami még mindig nagyobb mértékű, mint amit márciusban ő mutatott felém), adtam neki 15 percet, hogy búcsúzóul elmondhassa, amit akar. Kérte, hogy ne tiltsam le, viszont nem hallgattam rá, és amint ütött az óra, letiltottam. Végre találtam rá indokot. Bezzeg eddig nem kellett így keresni. Azt pedig megérdemli, hogy szenvedjen, ő rosszabbat tett velem régebben. (Bár nekem is lennének más eszközeim is, de inkább törődik olyanokkal, akik megérdemlik.)
P. O. szenteste rámírt egy kölcsönkért Facebook-profilból (amilyen "okos", ahelyett, hogy 5 perc alatt csináljon egy újat), hogy oldjam fel a másik profilját, de inkább ezt is letiltottam, azok után, hogy tegnap írt egy sms-t, miután letiltottam, hogy ír F. L.-nak rólam.
Szombaton voltunk disznóvágáson, ami érdekes volt, viszont helyenként már untam.
Kiderült, hogy az előző heti matekversenyen több, mint 90 %-os eredményt értem el, így biztosan a továbbjutók között vagyok.
Ezután végre újra sikerült beszélnünk B. D.-val, megbeszéltük, hogy tudunk találkozni, hiszen K. E.-rel mindent megbeszéltem. A találkozón együtt sétáltattuk a kutyámat, és beszélgettünk. Eldöntöttük, hogy megint találkozunk, azért is, mert az anyja akart velem találkozni. Ő a plázakönyvtárban dolgozik, így odamentünk mi is, beszéltünk 1-2 szót az anyjával, utána kártyáztunk és beszélgettünk. Az anyja megengedte, hogy maradjon még egy órát, tehát elég jól sikerült a bemutatkozás. Együtt mentünk haza busszal (vagyis én még tőlük gyalog). Este mondta B. D., hogy az anyja csak jókat mondott rólam. Ennek nagyon örültem. A találkozókon megbeszéltük a Bécsből haza felé történteket is. Sajnálom, hogy 4 év köztünk a korkülönbség, így nem lehet annak folytatása.
Az elmúlt napokban ask.fm-en sorjáztak a kérdések. Többek közt írt egy (kisebbségi) fiú, akinek állítólag nagyon tetszik P. O. Eleinte abban a tévhitben volt, hogy én vagyok P. O. pasija, és fenyegetett, hogy kopjak le róla. Ezután 4-5 kérdésen át oltogattam, majd megemlítettem, hogy, ha normálisan beszélt volna velem, még segítettem is volna P. O.-val összejönni neki. Ezután egyből hangnemet váltott, és könyörgött, hogy segítsek. Közben P. O. letiltotta, így az én falamra írogatta a neki címezett üzeneteket is (némelyik elég perverz volt). Közben a helyesírását is kritizáltam (egész mondatban alig volt helyes szó), mire írta, hogy orvosi diplomája van a Harvardon ("hárvárdon"), illetve helyesírási világbajnok. Olyan 10 kérdés után, megkértem, hogy segítsen biológiaesszét írni az idegrendszerről, mire annyit tudott, hogy a testünkben van. Ezután lekopott.
P. O.-tól megkaptam, hogy ócsárlom, mire jól kiosztottam. Szintén ő írt K. D. fiókjából, hogy oldjam fel, ő már nem nyomul, mást szeret, akinek ő is tetszik. Ennek ellenére B. B.-nak rólam beszél, siránkozik. K. D. megírta, hogy találkozzunk, majd, mire válaszoltam volna, számomra ismeretlen okból letiltott.
Karácsonyra kaptam ruhákat, könyveket, pénzt, webkamerát, sínadrágot, egy stratégiai játékot, és 1-2 kisebb dolgot, szenteste anyumnál voltam. A Szilvesztert apumnál töltöttem, vele és az élettársával. Sakkoztunk, kártyáztunk, számítógépeztem (B. D.-val chateltem), éjfél után pedig tűzijátékoztunk.
Folytatás: http://csb.ewk.hu/g-m-es-p-o-osszejonnek