Mégis lehetséges, hogy akár tetszhetek is F. L.-nak?
Végre a sok szerencsétlen véletlen után sikerült újra találkozni F. L.-val és a N.-ikrekkel. A találkozó jól sikerült. Közben gyakorikerdesek.hu-n egy újabb véletlen folytán (mikor írtam neki, csak a korát tudtam, a nemét nem) egy újabb csajjal kezdtem el beszélgetni, aki nagyszüleimhez közel lakik, tehát könnyen tudnánk találkozni is.
Pár nappal később F. L.-val kettesben mentünk kuyát sétáltatni az egyik este. Nagyon jól elbeszélgettünk ismét, valahogy vele jobban érzem magam, mint a N.-ikrekkel, bár az már több, mint 3 éve így van. Közel három órát sétáltunk. Bár elhatároztam, hogy nem fogok nála próbálkozni, hogy összejöjjünk, este, mikor már besötétedett és mentünk haza felé, a dombtetőről gyönyörkedve a város csodálatos fényeiben beszélgettünk, újra elkezdtem jobban vágyódni rá. Ott, akkor lesmároltam volna, ha nem tudnám, hogy ezzel aztán tényleg mindent elrontanék, így persze nem tettem. Ha megtettem volna, valószínűleg egy ideig megint nem találkoznánk és nem is nagyon beszélnénk. Ezt pedig a legkevésbé sem akarom... A séta közben elmondtam, hogy apummal aquaparkba készülünk, mire mondta, hogy oda ő is szívesen elmenne, így meghívtam, amennyiben apum és az ő anyja is belemegy. Az ő anyja viszont már a házuk előtt várt (vagy csak épp ekkor ért ő is haza, ki tudja...), mikor hazaértünk, és nem örült annak, hogy ilyen későn (9 után) ért haza F. L. Régebben nem zavartatta magát akkor sem, ha még ennél is tovább elment a lánya. Remélem, hogy összejön az, hogy együtt menjünk az aquaparkba.
Tesóm ismét bekavart: vasárnap átjött apumhoz, és kivételesen normálisan viselkedett vele, így apum már megint esélyt lát benne arra, hogy végre normális legyen a viszonyuk, így most vele akar menni valahova. Én viszont tesómmal a sorozatos beszólogatásai és egyebek (tavaly az aquaparkban állandóan karmolászott, ütögetett, előzgetett stb.) miatt nem vagyok hajlandó vele emberek közt mutatkozni, így aquaparkba sem menni (ha F. L. is jönne, akkor még gázabb lenne az egész). Elhatároztuk, hogy csütörtökön elmegyünk túrázni hármasban, szerdán pedig apummal az aquaparkba. Azonban hétfőn tesóm elkezdett kavarni és mondta, hogy nem jó neki a csütörtök, csak a szerda, apum pedig természetesen nem a tórát akarja elhalasztani, hanem az aquaparkot... Kedden kiderült, hogy valójában tesóm épp szerdán nem ér rá, csütörtökön pedig igen, tehát csak kavart. Közben apummal összevesztünk ezeken a dolgokon, így már mindegy is volt az egész. Végül csütörtökön is lemondta a programot, így igazából sehova se mentek, csak engem szívatott meg ismét... Valószínűleg a rossz idő miatt egyébként sem mentünk volna, így nem annyira vagyok rá dühös.
Egyik nap találkoztam K. E.-rel is, akivel szokás szerint jól elvoltunk, viszont elég érdekes dolgokat mondott B. D.-ról. B. D.-val már több, mint 4 hónapja nem beszéltem, bár akkor úgy köszönt el, hogy mondta, "majd beszélünk még". Ez azóta sem történt meg, bár nem is biztos, hogy ez feltétlenül rossz dolog lenne, hiszen össze akart volna velem jönni, miközben 4 évvel fiatalabb (most 12 éves), én pedig az első találkozásunkkor, mikor még nem tudtam, mennyi idős (simán kinézett már akkor 13-14-nek, én pedig 15 voltam) szintén hajlottam vele erre, sőt enyhén szólva is erre utaló dolgokat tettem, bár amint megtudtam a korát, egyből elhatárolódtam a járás lehetőségétől, amit neki is sokszor hangsúlyoztam, mivel nem akartam becsapni (ő tudta, hány éves vagyok, mikor bepróbálkozott) a szándékaimat illetően, én nyílt lapokkal játszottam. Ő nem. Ő a barátnőjének K. E.-nek elmondta, hogy bejövök neki és még mindig járni akarna velem. Az első találkozónkat követően még 1-2 hónapig találkozgattunk, mivel nem volt pofám a bécsi úton történtek után megtenni azt, hogy hozzá se szóljak, sőt barátságot sem vetettem el. Ő még ekkor is elég nyomulós szövegeket írt gyakran, és még mindig nem volt pofám elhajtani, szintén a bécsi úton történtek miatt, mivel nem akartam, hogy azt higgye, csak szórakoztam vele. Aztán szerencsére ezek a szövegek megritkultak, majd eltűntek, én pedig azt hittem, ez annak a jele, hogy végre elfogadja a barátságot valójában is (eddig is elvileg benne volt, hogy nem jövünk össze). Valójában szerintem felfogta, hogy nem fogok vele összejönni, és innentől nem is érdekeltem, lehet, hogy meg is haragudott rám ezért (K. E. szerint a még tőlem is idősebb másodunokatestvérére hajt...). K. E. azt is mondta, hogy ő látja chaten, én pedig ugyanekkor nem láttam, így lehetséges, hogy ezt állította be, bár K. E. régebben se örült túlságosan a barátságunknak, így nem biztos, hogy ez igaz, azonban valóban nem láttam már elég régen fent, bár nem is figyeltem. Egyik szemem sír, a másik nevet: nem örülök, hogy a barátságunknak ilyen vége lett (bár várható volt), annak viszont igen, hogy a bécsi úton történtek után sikerült kikecmeregnem ebből a helyzetből.
Többször is találkoztunk P. O.-val, akivel most elég jól kijöttünk, smároltunk is, és megegyeztünk próbaidőben. Azonban egyik nap arra lettem figyelmes, hogy Facebookon K. D. idővonalára egy rendkívül nyálas, nyalizós szöveget írt ki, pedig azt mondta, nem fog vele barátkozni. Ezen össze is vesztünk, ő nem akart lemondani róla, sőt olyanokat vágott a fejemhez, hogy hagyjam békén örökre. Persze pár perc múlva írt és elnézést kért. Ezek után azt is megígérte, hogy a továbbiakban nem áll szóba se K. D.-val, ám mikor kértem, hogy tegyen is valamit, ne csak ígérgessen (már sokszor ígérte, hogy nem fog vele barátkozni, de mindig megszegte), gondolva itt arra, hogy letiltsa vagy kitörölje azt a szöveget, erre már nem volt hajlandó, így összevesztünk, nem is írtunk egymásnak. Közben kibékültem K. D.-val, így viszont a probléma megoldódott, újra beszélünk. Viszont attól, hogy nem haragszom, még nem felejtek. P. O. azt mondta, egyik nap át fog jönni aludni, ám ezt nem intézte el, miközben K. D.-hoz elintézte, ami nekem enyhén szólva nem tetszett. Volt egy olyan tervük is (amit már elvetettek), hogy elmennek bulizni, és megmondtam P. O.-nak, hogy vagy nem megy, vagy megtudja az anyja. Ezen persze ő háborodott fel. Viszont voltak olyan ötletei, hogy K. D. is aludjon nálam, viszont ezt K. D. írása miatt (amit P. O.-nak írt rólam - nem olyan durva, viszont ha az a véleménye, hogy velem semmiről se lehet beszélni, akkor ne aludjon nálam) hamar elvetettem. Ezután azt találta ki, hogy majd K. D.-t ráveszi, hogy én is nála aludjak. Azonban a második találkozásunk után nem írtunk egymásnak, amin P. O. számomra érthetetlen módon már pár óra után megsértődött, és elkezdett nekem arról beszélni, hogy mégis hogy képzeltem így a próbaidőt. Erre természetesen azt válaszoltam, hogy ha nem akarja, nem lesz, mire ő megváltoztatta a jelszavát, aminek megadása viszont benne volt a próbaidő alapfeltételei között, így aztán ezzel egyértelműen vége szakadt. Kicsit később elkezdett féltékenykedni F. L.-ra is (előző este mondtam, hogy menjen haza, mert még kutyát sétáltatok, mire ő azt hitte, hogy mindezt F. L.-val teszem, pedig sajnos nem így volt - bár ahhoz se lenne köze, ha így lett volna. Én dolgom, kivel sétáltatom a kutyát.). Ezzel nálam betelt a pohár, szó szót követett, aminek az lett a vége, hogy megmondtam, hogy hagyjon békén, és gondolkozzon el, ahogy ő is ugyanezt megmondta nekem oktalanul.
Ugyanezen a napon délután szokásomhoz híven kutyát sétáltatni indultam. Szintés szokás szerint becsengettem F. L.-hoz, aki mondta, hogy nincs itthon a kutyája. Emiatt mondhatta volna, hogy nem jön ki sétálni, ám nem ez történt. Kijött kutya nélkül, ami viszont egy dolgot jelenthet csupán: csakis miattam jött ki! Ami viszont ezután történt, az minden elképzelésemet felülmúlta, amit vártam ettől a mindennaposnak induló kutyasétáltatástól: mondta, hogy meg szeretne nézni egy filmet a moziban, amit ma este játszanak legutoljára, viszont nem megy vele senki, így elmehetnék én. Én persze ennek nagyon megörültem, egyből igent is mondtam. Talán mégis tetszhetek neki? Nem, ez lehetetlen, annyiszor megszívtam már. És ha mégis, hiszen ő hívott el moziba? Nem tudom, olyan fura az egész. Nézzük az érveket:
- Még márciusban, egy hideg, havazással kezdődő napon a rossz idő ellenére is egy viszonylag hosszú sétára mentünk, nem mondta le a rossz időre vonatkozva, pedig később még az eső is csepergett, mire hazaértünk, esett is.
- Segített N. G.-val kibékíteni.
- Még júniusban elhívott egyszer találkozni (addig mindig én hívtam, 3 éve)
- Amikor otthon van az elmúlt 2-3 hónapban, elég gyakran kijön, ha becsengetek, nem keres kifogásokat, mint 2 éve, és általában elég hosszú sétára is megyünk, nem rohan haza.
- Kutya nélkül is kijött, tehát nem a kutyája miatt, hanem kizárólag miattam.
- Elhívott moziba, bár lehet, csak nem akart egyedül menni és nem volt más, de ezt nem hiszem.
Most nézzük az ellenérveket:
- Tavaly olyanokat vágott a fejemhez, hogy "egyszerűen csak nem kedvel", és hogy "nem tehet róla, hogy nem akar látni", valamint "mindegy kivel van, az a lényeg, hogy nem velem".
- 8 hónapig eredménytelenül próbálkoztam a béküléssel, mivel nem akart békülni.
- Ezután még 4 hónapig halogatta a találkozót.
- Majd további 2 hónapig nem találkoztunk újra, akkor is csak véletlenül, kutyasétáltatás közben.
- A pozitív érvek nem jelentik egyértelműen azt, hogy tetszek neki, hiszen azok mindegyikét más fiúbarátaival is megcsinálja, moziba is elmegy velük, sőt egyéb helyekre is, hívja is őket.
- Valószínűleg nélkülem mentek el sátrazni N. G.-val egy hónapja, pedig együtt terveztük.
- Még soha sem járt senkivel, nem is hallottam róla, hogy tetszett volna neki valaki. Bár ez annak is lehet a jele, hogy pont én tetszek neki, de meglepődnék, ha pont én lennék, mikor szemüvegem és fogszabályzóm van, míg a barátai közt vannak helyesebbek is, mint én.
Estig ezeken gondolkodtam, majd inkább arra jutottam, hogy továbbra is jobb nem megkockáztatni a moziban a nyomulást, mert ha nem tetszek neki és megteszem, akkor még a barátságát is könnyen elveszíthetem, amit pedig nagyon nem szeretnék, mivel nagyon kedvelem, sőt szeretem. Ha viszont mégis megtörténne a csoda, és tetszenék neki, akkor pedig ezzel könnyen elbaltázhatom a lehetőségemet, hiszen nem tudja, hogy tetszik nekem, esetleg halványan sejtheti. Pont, mint én róla.
A mozi előtt elmentünk a McDonaldsba, de ott se engedte kifizetni a kajáját, ahogy a moziban se a jegyet (tavaly mondta, hogy szerinte nagyon anyagias vagyok, erre most, hogy fizetni akarok, nem engedi). Egy kis gond volt, mert hirtelen elkezdett fájni a hasam (igen, pont most, miközben évek óta nem voltam beteg, nem fájt a hasam nagyon rég óta), de szerencsére kimentem WC-re és ott rendbejött. A mozi jó volt, utána még hazakísértem, útközben jót beszélgettünk, mint mindig. Vele valahogy mindig van miről beszélni. Ez amiatt lehet, hogy mindketten megbízunk a másikban, így nem félünk elmondani akár olyan dolgokat is, amiket másoknak nem mernénk (P. O.-val épp a bizalmatlanságom miatt nem tudok szinte semmiről beszélni).
Ha viszont mégis tetszek F. L.-nak, és esetleg össze is jönnénk a közeljövőben, akkor nem lenne etikus és becsületes dolog vele szemben az, ha én a volt csajommal, P. O.-val találkozgatok. Ezért és a reggeli összeveszésünk és hisztije miatt eldöntöttem, hogy a mai naptól kezdődően nem foglalkozok P. O.-val, így megmenekül attól is, hogy az anyját értesítsem a tervükről. Reggel még próbaidő volt P. O.-val, este pedig már ehelyett F. L.-val mentem moziba (bár ettől teljesen függetlenül előtte összevesztem P. O.-val, amikor még nem is sejtettem a mozit).