Múltat kísértő emlékek, történések
Pénteken volt a gólyabál. C. N.-val nem sikerült semmit sem összehozni, viszont jót dumáltunk a haverokkal. A beavatáson ugyanazok az énekek, táncok és bohóckodások voltak, mint a gólyatáborban, egy kis vetélkedővel megfűszerezve.
Apum újra összejönni látszik volt barátnőjével, aki hamarosan vissza is költözik hozzá. Ez igazából engem hidegen hagy, nem érdekel, hogy ez a nő a bíróságon lehazugozott. Kisebb gondom is nagyobb ennél. Például az apum és anyum közti vita. Apum és tesóm tegnap összevesztek, így tesóm pár órával hamarabb visszament anyumhoz (jó is volt már egy kis nyugalom nélküle). Viszont, mikor este hazaértem én is anyumhoz, kezdődött a veszekedés. Anyum mondta, hogy kérdezzem meg apumat, hogy beszáll-e az iskola által szervezett angol kirándulásba. Apum mondta, hogy télen elmegyünk síelni, a táborra nem mondott semmit. Anyumnak mondtam a síelést, erre felháborodottan elkezdett számonkérni, hogy miért nem mondtam, hogy először fizessen több gyerektartást. Erre visszakérdeztem, hogy ha ezt így gondolja, akkor az angol útba miért szálljon be, miért ne fizessen előtte több gyerektartást, mi a különbség az angol út és a sítábor közt a rangsorban? Erre persze nem válaszolt, elkezdett másról beszélni, például, hogy szerinte tesóm alá vágtam, mikor hazajött (ez nem igaz). Tesómmal otthon összevesztünk, jól seggbe is rúgtam. Anyum ezen is kiakadt persze, szó szót követett, utána mondta, hogy ő nem akar egy ilyen emberrel együtt élni, költözzek el. Mondtam neki: "ezt akarod?" Válaszolt, hogy igen, mire én mondtam, hogy oké. Utána persze visszakozott, ma már szóba se hozott semmit. De ezzel még egy lépéssel közelebb lökött a költözéshez. És én megértem, hogy apummal utálják egymást, de engem hagyjanak ki ebből. Tudom, hogy mindkettőjük szerint a másik milyen rossz, van is benne igazság részben, de jót sose mondanak a másikról, pedig az is van mindkét oldalon.
C. N. fül-orr-gégészetre kellett, hogy menjen, így nem tudott eljönni a bankba, helyette egy fiú osztálytársam jött el (meg egy másik csaj, aki eredetileg is jött volna). Így sajnos C. N. nem kapott meghatalmazást a számla kezeléséhez, így kérdéses, hogy részt fog-e venni a munkában (ő lett volna az egyik osztálypénzkezelő-helyettes, így csak segéd lett).
P. O. továbbra is tapad unokatesómra (nem is vagyok meglepve, sose érdekelte, mit kértem, csak saját maga érdekli), most megkérte, hogy kérdezzen meg engem, hogy örülnék-e egy kézzel írt levélnek. Persze unokatesóm elmondott mindent, azt is, hogy P. O. megkérte, hogy titkolózzon előttem. Ez már a pofátlanság magas foka. A rokonomat kéri, hogy titkolózzon előttem. Röhejes, hogy letilt Facebookn, aztán küld egy sms-t, hogy menjek fel Iwiw-re, hogy beszéljünk, majd most kézzel akar valamit írni. Ma találkoztam vele és K. D.-val a kajáldában. K. D. megkérdezte, hogy miért tiltottam le (mintha nem lenne egyértelmű a levélből), én persze nem fejtettem ki újra, az üzenetbe mindent leírtam. Csak hárman voltunk a kajáldában, így hallottam, mit beszéltek. K. D. nagyon érdekes módon nem mutatott semmilyen bizonyítékot arra, hogy meg akartam volna csalni vele P. O.-t, viszont P. O. továbbra is olyan hülye, hogy nem látja át ezt és vele barátkozik. De - mint mondtam - megérdemlik egymást, összeillenek. Közben unokatesóm mondta, hogy P. O. a számomra kézzel megírt levelét valamiért összetépte (lehet, hogy megvilágosodott, hogy nem ér semmit se, mert engem a tettek érdekelnek, nem a duma, az eddig is volt), illetve, hogy ezt az ötletet is tőle lopta. Ez se csoda, mindig másokat másolt, ezzel akart menő lenni vagy elérni dolgokat. A saját stílusa csak a végtelen hazudozás és kavarás.
Ma, mikor hazaértem a kémiaszakkör után, tesóm nem engedett be a házba (bennehagyta a zárban a kulcsot), ezért felhívtam, de ez se hatott, így átmásztam a kerítésen. Nagy nehezen beengedett, utána persze kapott rendesen, visszavettem tőle az én régi telefonomat is. Erre ő bedühödött, és elkezdte verni az ajtót, aminek kitörte az üvegét, a keze is megsérült, így, miután anyum hazaért, mehettek az ügyeletre. Furcsa mód, anyum nem engem okolt ezért is.
A mai ebéd sem volt átlagos. Osztálytársam is majdnem velem evett, de meggondolta magát, mert hal volt a menü. Ellenben P. O. és K. D. kint ültek (valószínűleg P. O. engem várt, K. D. meg vele volt), majd P. O. bejött utánam és belekezdett a mondandójába. K. D.-t kiküldte. Egész ebédem alatt hallgathattam, hogy milyen normális lesz, és sajnálja, szeretné, ha emberi viszonyunk lenne. Megmondtam neki én is, hogy tudok róla, hogy nem szállt le továbbra se a rokonaimról, ezért én is elbeszélgetek az ő rokonaival, például az anyjával a földről felszedett csikk ügyében. Persze ő állítja, hogy azt már tudja az anyja, mert meglátta az üzenetet (amilyen béna, lehet, hogy ment árulkodni és megmutatta neki, miket írtam, de kétlem, hogy így lenne). K. D. közben kint hallgatózott és számon kérte, miért beszéltünk róla is, miközben ők is beszéltek már engem ki. Én az ebédet gyorsan befaltam, mert nem akartam P. O.-t hallgatni, és indultam is a buszmegállóba. Várva a buszt, egyszer csak meglátom, hogy P. O. és K. D. közeledik. Inkább felszálltam egy rossz buszra, csak ne kelljen tovább hallgatnom P. O.-t (egy megállóval később átszálltam a jóra, azon viszont K. D. ült). Szerencsére holnap hamarabb elengednek, így P. O. nélkül ehetek.
Csütörtökön hamarabb elengedtek, osztálytársam is velem evett, aztán mentünk szurkolni az iskolának (egy iskolák közti verseny volt). A héten hetes voltam, minden jól ment ezzel, C. N. megint beteg lett, most a házit se tőlem kérte el, ami már nem olyan jó. A héten elkezdődtek a nyolcadikosoknak kiírt versenyek, F. L. is jött matekból és fizikából. A díjátadón a díjakat mindig a tavalyi nyertesek (vagy ha azok máshova járnak, akkor az utánuk következők) adják át, vagyis fizikából biztosan én fogom átadni, reményeim szerint az első helyet F. L.-nak. Érdekes szituáció lesz, hogy, míg haragszik és megírta, hogy látni se akar, itt majd tőlem kell átvennie a díját, ha behívják a díjátadóra (a döntőbe már bejutott). Bár talán már nem haragszik úgy, de sajnos be kell látnom, hogy sosem lesz már a régi a barátságunk. T. E. is indult magyaron és matekon, vele se találkoztam már 4 éve (akkor együtt jártunk különangolra), pedig jól kijöttünk. Ő is bejutott a döntőbe magyarból, és lehet, hogy kémiából is, aminek a díjait lehet, hogy én fogom átadni (3. lettem, az első máshova jár, de a másodikkal se találkoztam még). A régi iskolámból is indultak néhányan, bár fizikából sajnos senki sem jött, és eddig máshol se jutottak tovább.
3 év után megkaptam az első egyesemet magyarból (hatodikban is abból volt kettő is). Anyumnak persze csellel fogom beadni. (Vagy el se mondom.) Azért egy kicsit igazságtalannak tartom, mert egy választ tudtam, tehát azért a semminél több, egy kettest adhatott volna a tanár. Egyébként a görög istenekből volt a doga (istenek párja, jelképe, gyerekei, minek az istene stb). De még így is 4,2-re állok, tehát nincs gond.
Ma ismét P. O.-val volt "szerencsém" elkölteni az ebédemet. Megint elmondta, hogy megtette, amit kértem (ha igazat mond, akkor úgy 1 megtett jut 10 meg nem tettre, és nem kértem sose nagyokat, csak alapvető dolgokat, pl hogy ne hazudjon). Én ismét siettem az ebéddel, így aztán nem kellett sokáig hallgatnom. P. O. olyanokat mondott, hogy K. D. azt hazudta, hogy találkoztam vele, P. L. pedig azt mondta, hogy mondtam neki, hogy láttam P. O. üzeneteit egy fiúval, akivel 1 hónapja beszélnek. P. L.-val 2 hónapja nem beszéltem. Ezután P. O. is belebonyolódott a hazudozásába, mert szerinte P. L-nek én ezt akkor mondtam, mikor négyesben találkoztunk (azóta nem beszéltem P. L.-val), viszont neki haza kellett mennie, csakhogy ez az eset augusztusban volt, azzal a fiúval pedig csak szeptemberben kezdett el beszélni, tehát nem olvashattam akkor még az üzeneteiket. Hát bizony, ez történik, ha valaki belebonyolódik a hazugságaiba.
A héten egyszer megint végighallgathattam a szokásos szöveget (kibővítve K. D. indiszkrét kérdéseivel, pl. hogy régen szerettem-e P. O.-t és hasonlók), majd megint lejátszódott az utánam jövés is a buszmegállóba, de szerencsére K. D. nem tudott már felszállni, mert lusta volt futni a buszhoz. Pénteken P. O. valószínűleg elszámolta magát, ugyanis csak 6 órám volt (egyébként 7 szokott), így megebédeltem, mire odaért volna, így már csak a buszmegállóból láttam, ahogy enni tart.
Újabb rossz hírek: V. I. kibékült K. B.-val és P. O.-val is jóban van, miközben lassan beszélni se lehet vele, mindent titkol (mintha pletykás lennék). Érdekes, hogy valahogy szinte mindig olyanokkal futok össze véletlenül, akiket utálok (összesen vannak vagy 10-en)... K. D.-val és P. O.-val a kajáldában, K. D.-val a buszon is, ahol K. B.-val is (próbáltam nem hátrébb menni, hátha nem fér fel a buszra). Bezzeg például C. N.-val, V. I.-val, F. L.-val nem is tudom, mikor futottam össze véletlenül (F. L.-val néha versenyeken), most is csak a versenyzők névsorában láttam a nevüket. Új csajom még mindig nincsen, aki lenne, az nekem nem tetszik, aki meg nekem tetszik, az nem lenne.
Anyum visszavett a két héttel ezelőtti vita után, bár most mondta, hogy nem akarja, hogy apunk jöjjön értünk, inkább sétáljunk át.
Folytatás: http://csb.ewk.hu/majdnem-ujra-megtortenik-ami-2-eve