Cs. B. blog

 

Az új iskolatárs: F. L.

P. O.-t jobbnak láttam feloldani, mert ha reménytelennek érzi nálam a helyzetét, könnyebben összejön G. M.-nal. Ezután persze hallgathattam a hisztizését, majd lenyugodott. Másnap viszont megtudta, hogy felajánlottam a segítségem egy fiúnak (cigány), hogy összejöjjön vele. Ez a - igen kis intelligenciájú - fiú elmondta neki, hogy én segítek neki. Nem értem, hogy lehet ennyi esze. Ezen is háborgott P. O. 2-3 órát, majd lenyugodott. Viszont így már nagyon átlátszó lenne, ha egy velem megbeszélt találkozón "véletlenül" ezzel a fiúval futna össze.

G. M.-nal viszont állítólag már nem akar összejönni, csak engem akar.

A hétvégén elmentünk nagymamámhoz, aki eltörte a csuklóját, és találkoztam K. E.-rel is. A héten újra megelégeltem P. O.-t, mivel újabb kisebb hazugságai derültek ki (szerinte "félremondás"), és lehet, hogy K. B.-val is kibékült. Úgy volt, hogy pénteken találkozunk hármasban vele és Sz. N.-vel, de Sz. N. lemondta, viszont erősködött, hogy attól mi taálkozzunk. Mondtam P. O.-nak, hogy inkább csütörtökön találkozzunk, de ő ezt elvetette, mondván, tanulnia kell (igen, a hetedikes általános iskolás 3-as tanuló mondja ezt a matek-fizika szakon kitűnő gimnazistának, természetesen kicsit sem furcsa), sőt később le is lépett. Ezen bepöccentem és letiltottam, mire persze írt sms-eket. Nem bírtam másnap és (mivel nem éri meg még egy sms árát se) feloldottam, hogy megmondjam neki a magamét. Ezután beszélgettünk, de este megint lelépett (állítólag az anyja meglátta az üzeneteit), így töröltem az ismerőseim közül (gondolván, hogy mindent elmondott). Ezután hiába kérte, hogy jelöljem vissza.

Közben beszéltem G. M.-nal, aki elmondta, hogy a legkevésbé sem akar járni P. O.-val és azt se bánja, hogy nem beszélnek. Kiderült, hogy nem tud a tavalyi kavarásról sem (részletek a régebbi posztokban), így elmondtam neki. Azt is elmondtam, hogy emiatt N. G. még mindig haragszik, mire ő is mondta, hogy beszél majd vele.

F. L.-val is beszéltem, aki elmondta, hogy nem jutott eredményre N. G.-nál, bár már nem olyan dühös a témától. Egyre biztosabb, hogy F. L. ugyanabba a gimnáziumba jön majd, amibe én tavaly, sőt ugyanarra a szakra. Ennek nagyon örülnék. Újra sokat kérdezgetett a suliról, én pedig csak jókat mondtam. Elmondtam neki, hogy P. O. össze akar jönni G. M.-nal. Végezetül nagy nehezen (féltem, hogy nemet mond) megkérdeztem, amire már rég készültem: hogy szeretne-e találkozni (szeretne-e, tehát nem azt kérdeztem, hogy találkozunk-e, kizárva ezzel a kifogás keresését - időpont nélkül nem mondhatja, hogy nem ér rá, csak azt, hogy nem szeretne, de, ha így van, akkor is jobb megtudni, minthogy mellébeszéljen és reménykedjek). Azt válaszolta, hogy majd a felvételik után igen. Remélem, hogy tényleg akar, nem pedig csak nem akart megbántani. Kérésére megkérdeztem, hogy a versenyek díjátadójába jutottaknak idén is megadják-e a maximális pontot szóberlin, és kiderült, hogy igen (tantárgyi kérdések helyett csak beszélgetnek egy kicsit az igazgatóval). Tehát a felvételik megvoltak, jöhetne a találkozó.

P. O. ismét járni akar. A héten nevetséges indokkal vetette el, hogy felmenjünk hozzájuk, majd kiderült, hogy a szülei cége ellen végrehajtás van, az anyja ezért nem akarja, hogy felmenjen bárki (azt hittem, velem van baja). Utána megbeszélték az anyjával és felhívott szombaton, viszont ekkor én nem értem rá (fizikaversenyen voltam, amit megnyertem, majd mentem nagyszüleimhez). A jövőhét szerdában egyeztünk meg, ekkor akarom vele megbeszélni azt is, hogy már megint járni akar.

Pénteken átjött osztálytársam, akivel játszottunk és elmagyaráztam neki a fizikát.

Szerdán találkoztunk is, majd elmondtam neki, hogy nem akarok járni (nem bízok benne és a súlya is zavar), ennek ő nem örült. Egy csellel megszereztem a telefonját is, így Facebookról letörölhettem az üzeneteinket, és megnézhettem mindent. Kiderült, hogy K. D.-val továbbra is jóban van, és az is, hogy 1-2 hete mindenféléket írt rólam a barátnőinek. Ezen persze felháborodtam és összevesztünk, ő is megsértődött. Pénteken tartották az általános iskolámban a farsangot, amire hétfőn a volt kémiatanárom írta is, hogy mehetek. Azonban P. O. pénteken várt a kajálda előtt és mondta, hogy nem engednek be nem oda járókat, én viszont ezt nem hittem el neki és elmentem, be is engedtek. Ezért ismét berágtam, mivel távol akart tartani. Így egész farsang alatt oda se mentem hozzájuk (barátnői is jöttek, így hozzájuk sem). Volt osztálytársaimmal viszont beszéltem, ahogy a tanárokkal, valamint G. M-nal és egy másik barátommal is. Kiderült, hogy ő, akiről a legkevésbé sem gondoltam volna, járni akar egy lánnyal. Pár óra után hazamentem, de P. O.-ék még maradtak (ezért is mentem el). Este kiderült, hogy már megint többek közt G. M.-nal és K. D.-val volt. Remélem se P. O.-val, se K. D.-val nem jön össze. P. O. barátnői este elmondták, hogy P. O. azért sírt a farsangon, mert nem mentem oda hozzájuk, és valójában akarta, hogy menjek. Ezért aztán kibékültünk.

P. O. elmondta Sz. N.-nek, hogy beszóltam neki, ezért ő megharagudott. Viszont megmondtam neki, hogy csak akkor találkozok vele, ha helyrehozza a dolgokat Sz. N.-nel, amit meg is tett, így nem visszakozhattam. A találkán megmondtam neki, hogy nem jövünk össze, mire ő próbaidőt és kapott is 4 hónapot, így addig remélem békénhagy (4 hónap alatt pedig úgyis lesz vmi indok, hogy miért nem jövünk össze).

A héten volt egy kémiaverseny iskolai fordulója, ami rendkívül nehéz volt. Emelett a matektanárom szólt, hogy van egy négynapos verseny, ami viszont pont a fizikaverseny megyei fordulója előtti 4 napra esik, így hátráltatva az arra való felkészülést, ezért végül a fizikatanár lebeszélt, de a két tanár 20 percig győzködött, a fizikatanárommal pedig megígértettem, hogy jövőre elenged erre a matekversenyre is. Hétfőn készültünk a keddi fizikaversenyre, míg csütörtökön és pénteken, valamint a hétvégén lesz 3 különböző matematikaverseny.

Tesóm hétvégén nem jött apumhoz, mert két hete összevesztek.

A 3 matematikaverseny közül az egyik egy középiskolai kifejtős verseny 2. fordulója volt, ami igen nehéz volt (az elsővel ellentétben, ami 92 %-os lett), a másik ugyanaz, amin tavaly megyei első és a dömtőn 17., míg 2 éve egy pont híján megyei második lettem lemaradva a döntőről. Ez sajnos 14 %-kal gyengébbre sikeredett a tavalyinál, így attól is féltem, hogy még a díjátadóra se hívnak be. A harmadikon 7. lettem a 18 induló közt, a verseny 3 napos volt és Szlovákiában rendezték. A pénteki versenyt útközben megállva, Párkányban írtuk meg, miután kalandosan sikerült megszakítanunk a vonatutunkat (a MÁV csodálatos utastájékoztatásának köszönhetően). Megismertem 2 iskolatársamat és más versenyzőket is, valamint a másik csoport matektanárát.

Közben beszéltem M. E.-rel, aki mondta, hogy nem érti a kémiát, mire én felajánlottam, hogy elmagyarázom neki, így lehet, hogy valamikor találkozni is fogunk. P. O. is akart találkozni a héten, de erre a sok versenyre való készülés és a síelés miatt nem értem rá. Ő továbbra is össze akarna jönni. Apummal és az élettársával 3 napot síeltünk szintén Szlovákiában. Eközben derült ki, hogy félelmeim ellenére behívtak a díjátadóra, sőt a gimnáziumi kategóriában az évfolyamomon kizárólag az én tanáromat hívták meg (ez tavaly első helyet jelentett).

Egyik este G. M. egyik posztjára és főleg annak kommentjeire lettem figyelmes. G. M. valószínűleg kipróbált valamilyen anyagot. Közben P. O.-tól is hallottam róla, aki elújságolta, hogy megölelte és adott neki rágót. Ma este ráírtam G. M.-re, aki elmondta, hogy jó lett a szóbelije, és hogy számára ez az ölelés nem jelentett semmit, hiszen másokat is megölelt, ahogy másoknak is adott rágót is, viszont erre P. O. "felizgult". Ez alatt G. M. azt értette, hogy utána ezzel kapcsolatban ráírt chaten és mondta, hogy majd ő is vesz neki valamit és, hogy ölelje meg. Ez meg is történt (és P. O. persze elfelejtette ezt mondani, hogy az ő kérésére ölelte meg, miközben nekem váltig állítja, hogy már csak én tetszek neki - pedig én eddig is megmondtam, hogy nem zavar, ha más (is) tetszik neki, hiszen nem járunk). Ezután a már említett posztra tértem, mire G. M. ellentmondásba keveredett a kipróbálás kapcsán (először azt mondta, kipróbálta, majd azt, hogy még nem, de szerintem kipróbálta, mert utána gyorsan elterelte a témát). Erről F. L.-nek is fogok szólni, hátha ő tud hatni G. M.-ra.

A. Cs., akivel még a gólyabálban ismerkedtem meg és néha ízóta is beszéltünk chaten, most először rámírt. Ezen meglepődtem, sőt utána még az eddigieknél is jobban elbeszélgettünk. Szívesen összejönnék vele, de ez valószínűleg egyoldalú érzés.

F. L.-t felvették abba a gimnáziumba, ahova én is járok, így jövőre egy iskolába fogunk járni, aminek nagyon örülök, hiszen így többet fogunk találkozni és remélhetőleg beszélni is.

Folytatás: http://csb.ewk.hu/versenyek-minden-mennyisegben

Asztali nézet