Hazugságok, próbaidő
Anyummal is voltunk nyaralni, vele Balatonfüreden majd 3 napig Pécsett. A Balatonnál lehetett volna jobb idő, de azért persze jó volt, egy kempingben voltunk egy bérelt lakókocsiban. Pécsett szállodában voltunk, megnéztük a Zsolnay negyedet, a belvárost, múzeumokat, a siklósi várat, elmentünk Villányba, felmentünk a TV-toronyba.
Közben P. O. hazudozásaiból nagyon elegem lett, megmondtam, hogy még egy, akármilyen pici és szakítok. Nem kellett sokat várni, igazából nagyon kicsi volt a hazugság, mindössze egy ugyanazon történetet kétszer kicsit máshogy mondott el, azaz egyik biztos, hogy hazugságokat is tartalmaz. Elkezdtem persze vele veszekedni, mondta, hogy megváltozik, elmegy pszichológushoz, csak ne szakítsak. Ezután kicsivel az anyjától kaptam leveleket, amik lent láthatóak. (Érdemes letekerni, mert így lesz érthető a folytatás.) Ezek után vitáztam P. O.-val, hogy már megint az anyjához kellett rohannia minden aprósággal. Ő persze azt mondta, hogy véletlenül meglátta az üzeneteit...Megmondtam neki, hogy holnaptól nem írok, de aztán persze mégis visszaírtam neki, lassan ki is békültünk. Viszont abból is elegem van, hogy a Facebookon ráakaszkodik az ismerőseimre és írogat nekik. Megmondtam, hogy fejezze ezt be, én se szállok rá az ő ismerőseire, akkor ő se tegye. Külön kértem, hogy J. B.-nek ne írjon, azok után, hogy fél éve azzal vádolta minden alap nélkül, hogy el akar venni engem tőle, ezért és azért is, amiket J. B. a szakítás után tőlem hallott (az igazságot), haragszik P. O.-ra. P. O. persze ráírt, J. B. pedig nagyon csúnyán ki is osztotta, de sok igazságot is mondott neki. Ezek után P. O. ki volt akadva, hogy miért nem védem jobban őt J. B.-vel szemben. Én szóltam, hogy ne írjon neki, mert ez lesz, ő nem hallgatott rám, ráadásul J. B. sok igazságot is mondott, azt pedig mondtam J. B.-nek, hogy nem kellett volna ilyen durván előadni, sőt később azt is elértem, hogy J. B. elnézést kérjen. Azt se volt könnyű elérni, hogy P. O. megbocsátson neki. P. O. persze amikor szerinte nem védtem eléggé, ezt meg is írta jó sok embernek, kicsit elferdítve az igazságot, kihagyva részeket. Aki ismert, az nem mondta, hogy szakítson (kivétel unokatesóm, akivel ezért össze is vesztem), viszont a többiek igen. P. O. megígérte, hogy majd leírja mindenkinek a teljes igazságot, így most teljesen jóba vagyunk újra, holnap anyumék elmennek otthonról, P. O.-val pedig kettesben leszünk.
P. O. át is jött, nagyrészt nagyon jó is volt. A kivétel mindössze annyi, hogy P. O. állította, hogy fogyott 9 kg-t, mire én mondtam, hogy nem hiszem el, mert az már látszana rajta. Ezen persze elkezdtünk veszekedni, elkezdte mondani, hogy milyen ember vagyok én, hogy nem hiszem el, na erre mondtam neki, hogy hozom a mérleget, aztán meglátjuk ki hazudott. Természetesen ő. Ezen persze tovább veszekedtünk, ő megsértődött, bezárkózott a fürdőbe, én meg vártam, hogy kijöjjön, addig megkajáltam. Fél óra múlva abbahagyta a hisztit és el volt felejtve a dolog. Ilyenkor legjobb békénhagyni, akkor sokkal hamarabb abbahagyja. Ezen kívül nagyon jó volt minden. Este 7-re értem nagymamámékhoz, ahol eltöltöttem több, mint egy hetet. Sokat kártyáztunk, néztük az olimpiát. Közben kiderült, hogy anyum megtalálta P. O. ittfelejtett dolgait, de kimagyaráztam. 2 napja este jöttem haza, tegnap már találkoztunk P. O.-val, akinek az anyja megbékélt, így felmentünk hozzájuk. Én persze közel sem felejtettem el az anyjának azt a húzását.
Viszont P. O. hazugságait, rosszindulatú kibeszéléseit, és azt, hogy teljesen ráakadt a barátaim után már a rokonaimra is (akikkel kibeszél, ezért összevesztem egyik unokatesómmal is, mert megharagudtam rá) megelégelve, majdnem szakítottunk, míg mamámnál voltam. A végén egy hónapos próbaidőben egyeztünk meg (minél hosszabb, annál tovább fél a szakítástól és lesz normális velem). Tegnap újra kiderült, hogy semmit se fogyott (azért kéne fogynia mert az utóbbi hónapokban 15 kg-t hízott). Igazából szerintem ő is le akarna fogyni, csak kitartása nincs hozzá, én meg hiába mondok bármit, vagy megsértődik, ha olyat mondok, vagy nem érdekli.
Folytatás: http://csb.ewk.hu/probaido-helyett-szunet
Beszélgetés P. O. anyjával, P. Sz. A.-val: (nevek és helyesírási hibák kimoderálva)
P. Sz. A.:
Szia B.!
Megkérlek rá, hogy a jövőben semmilyen formában ne akarj O.-val kapcsolatba kerülni! Sem írásban, sem szóban, sem pedig máshogy, ha ír akkor sem!
Biztos rossz lesz most ez O.-nak, de majd elmúlik és egyszer ezt még megköszöni nekem.
Egyébként nem hiszem, hogy neki pszichológusra lenne szüksége!
Te meg keress magadnak egy 20 kilós, gyönyörű, kitűnő tanuló és néma barátnőt, aki nem szól neked vissza, nem mond ellenvéleményt neked, és lehetőleg mindig úgy ugrál, ahogy te szeretnéd!
Azért nem kell irkálnod vissza neki, hogy szekáld őt, és élvezed, hogy bánthatod őt! Hogy képzeled te ezt!?
Szórakoztasd magad valami mással!
A te édesanyád is minősítette O.-t, én téged ugyan nem, de most leírom, hogy egyáltalán nem szeretném, ha a lányom a későbbiekben, még csak beszélő viszonyban is lenne veled!
A pszichológust pedig szerintem te is kipróbálhatnád, mert te azt élvezed, ha bánthatsz valakit és ez beteges jellemvonás.
Mást keress a szórakozásod tárgyának!
Szia!
Én:
Ön szerint tűrnöm kéne O. hazugságait? Szerintem neki nem más segítségére, hanem a saját akaratára lenne szüksége, hogy tudjon változtatni a hazugságain.
Ha annyira zavart volna a súlya, nem jártam vna vele.
És nem élvezem, ha bánthatom, ezért is bocsátottam meg neki az eddigi ÖSSZES hazugságát!
Én úgy érzem, hogy egy hibámtól eltekintve, amiért elnézést is kértem, és változtattam is rajta, tiszta lehet a lelkiismeretem.
Az meg, hogy a hazugságai miatt kritikát fogalmaztam meg, szerintem nem elítélendő.
A pszichológust meg először O. mondta, hogy elmegy, nekem eszemben se volt.
P. Sz. A.:
Nem kell kritikát megfogalmazni, hanem keresni kell mást, aki nem hazudik!
Neked az is hazugság-kategória, ha valaki reggel eltervez valamit és délután mégis meggondolja magát és mást csinál, úgy, hogy esetleg neked nem jelenti be, minden percében mit csinált és miért.
Az én lányom ilyen, ha nem megfelelő, akkor nem kell hozzá szólni!
Végig hívogatni a közös ismerősöket, hogy mi hogy történt, ki éppen, hogy mondja el, és ezt alapul venni.
Miért kellene neki minden percéről beszámolnia neked? Tiszta agyrém!
Ha nem zavarna a súlya, akkor nem írnád, hogy "majd akkor mész sátorozni vele, ha 65 kiló alá megy "..stb
Erről ennyit.
Mi az, hogy pszichológustól mutasson be neked papírt, hogy ott járt?!
Hogy jössz te ahhoz, hogy ilyeneket kérjél tőle?!
Folyamatosan megbántod, mert ő nincs olyan mint F. L., meg V. I.,..stb.
De van olyan, képzeld el!
Nem minden embernek az tetszik és felel meg, mint neked.
Nem akarom, hogy folyamatosan megaláztatásnak és bántásnak legyen kitéve, amit tőled folyamatosan kap! Azt sem értem egyáltalán miért ragaszkodik hozzád, pedig meg sem érdemled!
Ennyi negatívum után, amiket te már mondtál és leírtál róla, nem hiszem, hogy társalognod kellene vele, mert ahogy én látom, csak a rosszakat fogalmazod meg vele kapcsolatosan.
Még mindig nem értem, minek barátkozol vele? Azért, hogy bántsd nem kell!
Ott a többi eminens barátod, elégedj meg azokkal, O.-t meg kerüld el, akkor nincs gond a hazugsággal, aminek szerintem a negyede nem az, csak elhallgat előled inkább dolgokat, ne legyen belőle vita.
Szia!
Én:
Ha a negyede nem az, akkor a 3 negyede igen... És, mintahogy neki is mondtam, a tervet nem tekintettem hazugságnak, csak utána, hogy máshogy mondta el.
A papírt azért mondtam, mert máshogy nem tudok neki hinni, nem ok nélkül, amúgy nem kértem sose, hogy mindenről számoljon be, és sokszor megfogalmaztam pozitív kritikát is.
A sátrazásos dolgot meg nem gondoltam komolyan, hogy csak 65 kg alatt.
Nem szoktam hìvogatni a közös ismerősöket, 1-2 kivételtől eltekintve sose téma O. Azért barátkoztam vele, mert azt hitttem, befejezte a hazudozást.
A F. L.-re és V. I.-re való hasonlítást kizárólag a becsületességre és az igazmondásra értettem, egyes dolgokban le is körözi őket. Ha nem kell kritikát megfogalmazni, akkor ön és O. miért fogalmaz meg rólam?
P. Sz. A.:
Akkor most összefoglalva: O. semmit nem változott, hazudik, nem fogyott még le és buta is.
Na, remélem most már meggyőződtél róla, hogy nem illetek még barátokként sem össze, úgyhogy remélem most már befejeztétek a barátkozást!
Én:
Meg tudna ô változni abban, hogy nem hazudik, csak rajta múlik, a fogyás is.
Egyébként egy picivel jobb lett március óta, akkorákat már nem hazudik.
P. Sz. A.:
Nem érdekel, hogy mennyit hazudik! Én nem szeretném, hogy veled barátkozzon, mert rossz hatással vagy rá. [Az osztályfőnöke szerint sokkal felkészültebb volt, mikor velem járt, a matektanára szerint nekem köszönheti, hogy nem bukott meg, ehhez képest az anyja szerint rossz hatással vagyok rá.]
Én:
Igen, rossz hatással vagyok, tudom, én egy gonosz ember vagyok.
Csak én nem tudom, hogy milyen kára lett miattam.
Egyszer az útról rántottam vissza, mikor indulni akart. ha nem rántom vissza, a gyorsan jövô teherautó akár elgázolhatta volna. [Látható, hogy a pozitív cselekedeteimet még csak szóra sem méltatja.]
P. Sz. A.:
Azon kívül,hogy állandóan gyomoridege van, hogy mit mondott már megint, vagy mit csinált rosszul és éppen miért cseszegeted, semmi.
Én:
Mondjon igazat, semmi többet nem kértem, nem avatkoztam bele, hogy mit csináljon.
P. Sz. A.:
Nem mondott igazat továbbra sem, innentől kezdve szerintem kár rá az idődet pazarolni! Ott van V. I., F. L.... Ők becsületesek, szépek, meg is van a megoldás, lehet velük barátkozni, O.-t meg el kell felejteni! Nincs tovább ilyen probléma.
Én:
Igen, sajnos tényleg csak ez a megoldás maradt, belátom. A másik megoldásra 8 hónapot vártam hiába, hogy ne hazudjon, ha annyira zavart volna a kinézete, nem jártam volna vele.