Cs. B. blog

 

2012-ES ÉVÉRTÉKELŐ

A 2012-es évet összességében sikeresnek tartom, hiszen sok új embert ismertem meg, kiléptem egy nem működő kapcsolatból (bár ez magával hozza, azt is, hogy az első 3 hónapban, majd a nyár 2 hónapjában benne voltam ebben a kapcsolatban), sikerült egy álmom, eddig nem látott sikereket értem el a tanulmányi versenyeken, és sikerült bekerülnöm annak a középiskolának, annak az osztályába, ahová vágytam, és ahol most jól érzem magam. A beszédhibám is egyre inkább elmúlik. De jöjjön mindez kicsit részletesebben:

Az év - utólag visszagondolva - nem indult túl rózsásan. Akkoriban P. O.-val jártam, akinek  - bevallom - szinte mindent feltételek nélkül és gondolkozás nélkül elhittem. Február elején anyummal családi házba költöztünk, ahova viszont nem engedte elhozni a kutyámat, viszont tesómét igen, ezért jelentősen romlott a kapcsolatunk (pl. mikor hamarabb kellett volna hazajönnöm, azt se tettem meg - okkal). Ugyanez következett be anyum és az élettársa illetve apum közt, főként a tartásdíj és a bírósági perek miatt.

Viszont márciusban - legalábbis az első felében -  csodálatos dolog történt: több, mint 100 versenyző közt, fölényesen megnyertem (közel 10 %-kal a második előtt) az ország legrangosabb általános iskolai matekversenyének megyei fordulóját, ahol tavaly nagy csalódást okozott a második helyezésem 0,67 %-kal az első mögött.

Március vége már nem volt ilyen csodás. P. O. kitalálta, hogy N. G. le akar járatni régi barátomnál, F. L.-nál, aki tavaly tetszett is. Azt mondta, N. G. cigizik és szipuzik, amiről M. E.-nek képei is vannak, viszont ő ezekért cserébe le akar feküdni velem. Sajnos hittem is P. O.-nak, és - bár a képek nem voltak meg -, mégis írtam N. G.-nak egy elég durva fenyegetőlevelet, hogy álljon le. A levél miatt megharagudott rám ő is, sőt az anyja és a barátnője, F. L. is, akinek a barátsága sokat jelentett nekem. Emiatt szakítottam P. O.-val (akinek ez csak az egyik húzása volt, olyanokat is hazudott, hogy osztálytársa meg akart gyilkolni, a Facebook-fiókomban is garázdálkodott, és utólag kiderült, hogy járásunk alatt a földről felszedett csikket is szívott). Hiába kértem elnézést mindhármuktól, F. L. megmondta, hogy nem akar látni, és nem akarja, hogy kijavítsam, amit elrontottam, sőt elmondta azt is, mi baja van velem. Én ugyanezt tettem P. O.-val, aki hiába könyörgött az új esélyért.

Ezután pár nappal következett a már említett matekverseny döntője, ahová a határon túlról is érkeztek diákok, és a kb. 6000 induló közt 17. helyezést értem el. Itt ismertem meg az akkor negyedik osztályos K. E.-t, aki viszont eszével és külsejével is beillett egy velem egykorúnak is akár. A buszon sokat beszélgettünk, főleg a visszaúton.

Újabb jelentős sikerek következtek a versenyek terén: kémiából és fizikából is bekerültem egy-egy verseny országos döntőjébe, amik sajnos egy időpontban voltak, és én a kémiát választottam, hiszen arra már rég készültünk, és úgy éreztem, ennyivel mindenképp tartozom a kémiatanáromnak is (aki szerintem általános iskolám egyik, de talán a legeslegjobb tanára). A döntőn sajnos "csak" 27. lettem (olyanokat nem fogadtak el, hogy semleges kémhatás, mert a megoldókulcsban pH=7 volt).

Június elején elkövettem azt a hibát, hogy újra járni kezdtem P. O.-val. Viszont minden rosszban van valami jó: így megismerkedtem több csajjal is, pl: V. I.-val, K. D.-val, amit akkor "nyereségnek" tartottam, viszont a történések erre egyreinkább rácáfolnak. A járásról egyébként alig tudott valaki, még szüleim se tudták. Június közepén majdnem szakítottunk is, viszont P. O. megbocsátott (már bánom, hogy ilyen megalázó helyzetbe hoztam magam, hagyni kellett volna, hadd szakítson).

Június közepén elballagtam szeretett általános iskolámból, viszont következő hétre meghívást kaptam egy ünnepi fogadásra a kiváló versenyzőknek a Pedagógiai Intézettől. Ez kicsit vígasztalt. A ballagáson én kaptam azt a megtiszteltetést, hogy tarthattam iskolánk zászlaját.

Június végén újra találkoztam K. E.-rel, akinek átadtam a tablóképemet, és jól elbeszélgettünk, eljátszottunk.

Nyáron apummal Erdélyben, anyummal a Balatonnál és Pécsett nyaraltunk. Augusztus elején P. O. húzásai sokasodtak, ezért már a szakításon gondolkoztam. Az utolsó löketet az adta, hogy V. I. egyre inkább megtetszett. Viszont P. O.-val is fent kellett tartanom a jó viszonyt, hogy ennek ellenkezője ne váljon káromra V. I.-nál. Azonban kiderült, hogy neki más tetszik, így nem jöttünk össze.

A vita ekkorra elérte csúcspontját anyumék és apum közt, de ez majd szeptemberben teljesedik ki, amikor döntenem kell, hogy akarok-e apumhoz menni a hétvégén vagy sem, és én azt választom, hogy elmegyek, ami nagy vitákat szül.

Augusztus végén jött a gólyatábor, ahol megismertem leendő osztályomat. Eléggé megkedveltem őket. Volt egy lány is, C. N. akivel akár barátságnál többet is el tudtam volna képzelni. A gólyatábor második estéjén előadtuk a Hófehérkét (Hókefélkét) krimiben, ahol igen érdekes szerepet kaptam. A tábor után már vártam az új iskolát, amiben utána sem csalódtam, sokkal jobbak az új osztálytársaim, mint a régiek, ennek ellenére szeretettel gondolok vissza előző iskolámra is.

A beszédhibám is egyreinkább elmúlik, egyreinkább tudok rajta uralkodni, ismeretlen embereknél (akik nem tudnak róla) szinte teljesen elmúlt. Ez nagyon jól jött most, hogy új osztályba kerültem. (Még az olvasást és a jelentést is sikerült megúsznom nélküle.)

C. N.-nak is más tetszik, viszont P. O. továbbra is hajt az újrakezdésre, ahogy több csaj is Facebookon, akik viszont nekem nem tetszenek, sőt irritál a nyomulásuk, együgyűségük. Október végén kibékülünk P. O.-val, akivel találkozunk is, majd ő egyszercsak lesmárol. Az ezutáni napokban ez folytatódik, és majdnem harmadszorra is beleesek ugyanabba a hibába. (Azt mondtam neki, hogy, ha nem hazudik és lefogy, akkor 1 hónap múlva visszatérünk a kérdésre.) Viszont újra hazudott, így ennek akkor végeszakadt. Azonban sajnos nem örökre.

K. D.-val még szeptemberben összevesztem, amikor P. O.-val is. Viszont novemberben V. I. megkért, hogy korrepetáljam matekból, fizikából és kémiából (stb), így átlagban heti kétszer azóta találkoztunk is náluk. Kezdtem azt hinni, hogy nem véletlen, hogy engem kért meg, viszont egyik alkalommal észrevettem, hogy egy srácnak ír szíveket chaten, akiről utána elmondta, hogy 8 évvel idősebb, mint ő (21 éves). Ezek után gyökeresen megváltozott a véleményem V. I.-ról és az anyjáról, most már eszem ágában sincs vele összejönni (mondjuk lehetőségem sincs).

November végén volt az iskolámban a nyolcadikosoknak kiírt versenyek díjátadója. F. L.-t is behívták fizikából, aminek tavalyi elsőként én adtam át a díjait (a tanárral karöltve, ahogy kémiából, és történelemből is - bár azt csak azért, mert hiányzott az átadó). Izgultam is, tudva, hogy haragszik rám. Ettől függetlenül őszintén gratuláltam neki, majd este ugyanezt megtettem chaten is, és sikerült kibékülnünk. A díjátadóra behívták azt a csajt is, akivel 4 éve találkoztam utoljára a különangolóránkon. A díjátadó után vele jól elbeszélgettünk.

Apum és K. E anyja egyaránt a főiskolán tanítanak, így apumnak szólt K. E. anyja, hogy szerveznek egy adventi kirándulást Bécsbe, ahova K. E. is jön. Így én is elmentem. Itt ismerkedtem meg K. E. barátnőjével, B. D.-val, akivel a visszaúton barátságnál több is kialakult (nem járunk). Emiatt beindult K. E. és B. D. közt a veszekedés és a kavarás. K. E. féltékeny B. D.-ra, akire mérges is, amiért szerinte helyette velem törődött. Azt is meg akarta akadályozni, hogy találkozzunk B. D.-val. Ezután viszont sikerült K. E.-rel igen őszintén mindent megbeszélni (kiderült, hogy attól tartott, vége lesz a barátságunknak). Így sikerült mégis találkoznunk B. D.-val kétszer is, akinek az anyja és megismert és szerencsére jó a véleménye rólam.

Viszont a bécsi kirándulást követő napon találkoztunk P. O.-val, aki újra lesmárolt, majd ezen összevesztünk, és később egy ürüggyel le is tiltottam, miután még írkált más fiókokból, illetve ask.fm-en, ahol egy igazán sötét srác is, akinek ő tetszik.

Karácsonyra többé-kevésbé helyreállt az állapot anyumék és apum közt, aminek nagyon örülök. Reményeim szerint az új év még az ideit is túl fogja szárnyalni.

Az év embere: H. V. É.

Az év új ismerősei: B. D., K. E., és az új osztálytársaim

Az év csalódása: P. O.

Az év hibája: Bizalom P. O.-ban ==> N. G. megbántása, F. L. haragja

Az év sikere: beszédhiba visszaszorulása

Az év versenyeredménye: döntőbe jutás fizikából, kémiából, matekból (betűsorrendben, nem fontosságiban)

 

 

 

Asztali nézet